A Mekong
Phnompenben megüt a hő, izzik az aszfalt,
elhagyott papucsot a nap porrá aszalt.
Sehol egy szellő, a levegő áll,
a Mekong folyik, folydogál.
~
Északra haladva Angkor templomai várnak,
az emberiség köszönheti Suryavarman királynak.
Az UNESCO véd, pénzt szed, adminisztrál,
a Mekong csak folyik, folydogál.
~
Laóba érkezve kezdődik az Újév,
az embereket látszólag elkapta a hév.
Mindenhol víz, zene – a tömeg ordibál,
a Mekong folyik, csak folydogál.
~
A nap lement, lassan hazamegyek,
sticky rice-t kajálnak az utcai ebek.
a bulinak vége, mindenki szundikál,
a Mekong folyik, folydogál.
~
Egy sabaideet kinyögök, annyit jelent hogy helló,
ha van ami nem hiányzik, az a meló.
Csob-csobban a víz, az élet csordogál,
a Mekongot követve folyik, folydogál.
~
Lassan fél éve a világot járom,
az egész akció egy gyerekkori álmom.
A gyomrom néha kivan, a hajam van mitől égnek áll,
a Mekong folyik, folydogál.
~
Egyszer vége lesz ennek is, marad az emlék,
utazás nélkül mit is tennék?
A további terv még állatira nem áll,
a Mekong csak folyik, folydogál.
Nagyon aranyos versike!!!
Irtó jól átjön az aktuális hangulatod….Puszik M.