Skip to content

A Mekong

April 15, 2017
tags: ,

Phnompenben megüt a hő, izzik az aszfalt,

elhagyott papucsot a nap porrá aszalt.

Sehol egy szellő, a levegő áll,

a Mekong folyik, folydogál.

~

Északra haladva Angkor templomai várnak,

az emberiség köszönheti Suryavarman királynak.

Az UNESCO vèd, pénzt szed, adminisztrál,

a Mekong csak folyik, folydogál.

~

Laóba érkezve kezdődik az Újév,

az embereket látszólag elkapta a hév.

Mindenhol víz, zene – a tömeg ordibál,

a Mekong folyik, csak folydogál.

~

A nap lement, lassan hazamegyek,

sticky rice-t kajálnak az utcai ebek.

a bulinak vége, mindenki szundikál,

a Mekong folyik, folydogál.

~

Egy sabaideet kinyögök, annyit jelent hogy helló,

ha van ami nem hiányzik, az a meló.

Csob-csobban a víz, az élet csordogál,
a Mekongot követve folyik, folydogál.

~

Lassan fél éve a világot járom,

az egész akció egy gyerekkori álmom.

A gyomrom néha kivan, a hajam van mitől égnek áll,

a Mekong folyik, folydogál.

~

Egyszer vége lesz ennek is, marad az emlék,

utazás nélkül mit is tennék?

A további terv még állatira nem áll,

a Mekong csak folyik, folydogál.

Advertisements
2 Comments leave one →
  1. Anonymous permalink
    April 17, 2017 17:07

    Nagyon aranyos versike!!!

  2. Márta permalink
    April 22, 2017 09:29

    Irtó jól átjön az aktuális hangulatod….Puszik M.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: