Skip to content

Túl az óperencián

June 3, 2013
tags: ,

Gyerekek, pontosan három évvel ezelött voltam utoljára a tengerparton! Ez egy sokkoló tény, ami dokumentálva van itt. Nem tudom közben mi történt. Elhajókáztam Lübeckböl Szent Pétervárra, voltam a Balcsin, stb. De ez mind nem ugyanaz, mint amikor az ember mezítláb fut a fehér homokos strandon, sehol senki, csak a hullámok suhogása, sós levegö és napsütés

 

Pont ez történt két hete. Isteni volt. Koncentráltan néztem kelet felé, át a nagy tócsán, de nem nagyon volt ott semmi. Csak a nagy nyugi három hét transzkontinentális költözés, hurcolás, ügyintézés és egy új meló ingerelárassztása után. Tiszta zen :

 

Bonnie hangyászkollegái béreltek egy strandházikót Delaware államban (a helyi adóparadicsom) és a hosszú memorial Day hétvégén odaruccantunk k.b. tizenöten. Amerikaiúl a «strandházikó » ezt jelenti :

 

Remélem lesz majd még több ilyen és be is számolok róla. Amint láttátok, eddig mérsékelt a kreatív energiám. Nem tudom min múlik, talán többet kéne aludnom. (A kávén nem múlhat, mert az Brüsszelben is szar volt.) Jó éjszakát.

Advertisement
One Comment leave one →
  1. anyóca permalink
    June 18, 2013 20:54

    Katikám,
    végre írtál ide. Hát igen, ilyen tengerpartot nehezen találni az öreg szárazföldön. Bezzeg odaát!
    Pusza

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: